Véleménye szerint mik egy ország jól működő egészségügyi jellemzői?

           

Egy ország jól működő egészségügyi helyzetét elsősorban az egészséges társadalom, az egészséges ember jellemzi. Mindenki tudja, hogy a megelőzés, a prevenció sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a kezelés. Ezért elsősorban a prevencióra kell fektetni a hangsúlyt. Ebben nagy szerepet játszanak az oktatási intézmények, a különböző, ifjúságnevelési feladatokat felvállaló civil szervezetek, a sportegyesületek, amelyeket ezért megfelelő állami támogatásban kell részesíteni. Itt és ilyen módon lehet rávezetni az egyént az egészséges életmódra már gyermekkortól kezdve. Az egészségmegtartásban szerepe van az élelmiszeriparnak is, hiszen a táplálkozás minősége nagyban befolyásolja egészségünket. Korunk legelterjedtebb betegségei az ún. civilizációs betegségek (szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség stb.) amelyek többségében a helytelen táplálkozás és életmód következményei. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy támogatni kell azokat a gazdálkodókat, mezőgazdasági vállalkozókat, és mezőgazdasági termékfeldolgozókat, akik valóban egészséges élelmiszert állítanak elő. Ezzel tehermentesítenénk az egészségügyet és megélhetést biztosítanánk a vidéknek is. Ez a program is tökéletesen illeszkedik az MKDSZ Magyar Program néven közzétett célkitűzéseibe, hiszen egyszerre támogatja az egészségügyet és a magyar gazdákat is.

 

A szlovákiai egészségügyi ellátás színvonala mennyire állja meg a helyét az EU többi tagállamával történő összehasonlítás tekintetében? Milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy magasabb szintre kerüljünk ezen a ranglétrán?

 

Hosszasan sorolhatnánk az EU tagállamainak különböző – az ellátásra, a finanszírozásra, a lakosság egészségügyi állapotára vonatkozó mutatóit, illetve az azokból kiszámolt uniós átlagokat. Tény, hogy a felmérések lesújtó képet mutatnak. Egyes felmérések szerint a vidéki lakosság több, mint egy százaléka nem jut hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz sem. Egyre nagyobb méreteket ölt az orvos- és nővérhiány. Ebből adódóan egyre több beteg jut egy orvosra, illetve nővérre, ami a műszaki felszereltség hiányosságait tetézve a betegellátás színvonalára is további negatív hatást gyakorol. Túlterheltek az ügyeletek. Szlovákiában a szív-és érrendszeri, keringési problémák, a légzőszervi daganatos megbetegedések vezetik az elhalálozási listákat és főleg a déli magyarlakta régiókban, ennek ellenére alig érzékelhető módon történnek ezen betegségek megelőzésére és magas szintű, korszerű kezelésére, ellátásra irányuló átfogó fejlesztések. A lemaradás felszámolása és az egészségügy folyamatos fejlődése érdekében a szlovákiai GDP egészségügyre fordított összegét jóval 10 % fölé kellene emelni. Az ellátásra szánt állami forrásokat átlátható módon, ésszerűen és igazságosan kell felhasználni. Fel kell gyorsítani a kórházak és más betegellátó intézmények energiafelhasználását csökkentő beruházásokat. A betegbiztosító és gyógyszergyártó érdekközpontú ellátás helyett beteg – és orvosközpontú egészségügyre van szükség. Fel kell számolni a közbeszerzéskben tapasztalható korrupciót. Folyamatosan és megfelelő mértékben kell emelni az egészségügyi dolgozók bérét. Társadalmi érdek, hogy a háziorvosi alapellátáshoz, mindenki a lakhelyén tudjon hozzájutni.

 

Milyen módon adtak hangot az egészségügyi nővérek által szervezett tiltakozással kapcsolatos – tavalyi év végén benyújtott tömeges felmondásukkal – kapcsolatos véleményüknek?

 

            Sok éves tapasztalatom mondatja velem azt a kritikát, hogy az egészségügy, az egészségügyi ellátás valahogy mindig gyengélkedett, de most, a Smer négyéves kormányzását, illetve egészségügyi és szociálpolitikáját értékelve ki kell jelentenünk, hogy elérte betegsége utolsó stádiumát. Ma az egészségügy kapcsán nem hallhatunk másról, mint a kórházi közbeszerzések körüli korrupcióról, a külföldi munkavállalásból is fakadó orvos- és nővérhiányról, az ápolók, a mentősök, a nővérek és más egészségügyi szakdolgozók megalázóan alacsony fizetéséről, a nővérek tömeges felmondásáról, a katasztrofálisan alacsony technikai szinten álló ellátásról, a betegekre háruló növekvő anyagi terhekről, a paraszolvenciáról, valamint a kórházak egyre növekvő adósságáról. Az egészségügy állapotáról felállított diagnózis egyértelmű. A kormány négy éves tevékenysége alatt nem hogy nem javult az egészségügy helyzete, de az égető egészségügyi reformok rendszerelvű megfogalmazásának és végrehajtásának hiányában szinte a működésképteleség határára sodoródott. A Smer fizetésemelési kampányígérgetésével is csak foltozgat, ráadásul ez nem vonatkozik az összes, az egészségügyben dolgozó nővérre és az ápolókra, s ezzel tovább borzolja a kedélyeket. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség sajtónyilatkozatban állt ki a nővérek jogos követelései mellett és programunkban továbbra is valljuk, hogy a betegek gyógyítása, illetve az ezt a tevékenységet végzők anyagi megbecsülése, a jól működő és korszerű ellátást biztosító egészségügy mindannyiunk érdeke.

Történelmi csúcson áll az állami kórházak adóssága. Miként oldanák meg a problémát?

 

Fontos hangsúlyozni, amikor az egészségügy adósságállományáról beszélünk, akkor nem csupán az állami kórházak, de az önkormányzati (megyei), az egyetemi kórházak és a nonprofit szervezetek egészségügyi intézményeiről is beszélünk. Ezeket a problémákat tetézi az egészségügyi dolgozók bérezéséból adódó szakemberhiány, vagyis az orvosok, a nővérek és a szakképzett ápolók külföldi munkavállalása is. Az egészségügy, illetve az állami kórházak soha nem látott mértékű eladósodásának, az egészségügy katasztrófaközeli állapotának okai között elsősorban a csekély anyagi forrásokat, az azokkal való rossz gazdálkodást, a nem energiatakarékos, korszerűtlen kórházépületeket, a közbeszerzésekben tapasztalható korrupciót, az adóssághalmozást gátló rendszerelvű működés hiányát, illetve, a kórházi beszállítók és szolgáltatók kórházakkal történő „egyezségét” amely az adósságrendezés állami beavatkozásában bízik. Félő, hogy a kormány a kórházak adósságállományát újra az adófizetők pénztárcájából „törli”. Az eladósodás további okaként említhetjük, hogy számos esetben a biztosítók felübírálják az orvosi szakvéleményt és az orvosi beavatkozás költségeit nem térítik. A probléma megoldását többek között az egészségügyre fordított állami költségvetés megemelésében, a forrásokkal való gazdálkodás racionalizálásában, a diagnózis alapú térítés bevezetésével megvalósított átláthatóbb és igazságos elosztásában, a korrupció visszaszorításában, illetve az épületek energiatakarékos felújításában látjuk.

 

Egy személyes kérdés: Melyik egészségügyi intézménnyel került kapcsolatba legutoljára páciensként vagy egy páciens hozzátartozójaként, s mennyire volt elégedett az ott nyújtott szolgáltatások színvonalával?

Hála Istennek páciensként, vagy közeli hozzátartozóként nagyon régen kerültem kapcsolatba egészségügyi intézménnyel. A kérdés kapcsán el kell azonban mondani, hogy az orvosok, nővérek és ápolók óriási terheltsége bizony sok esetben rányomja a bélyegét betegekkel való kapcsolatukra és az ellátás betegek általi megítélésére.

 

Mrva Olga                                                                                                                                            az MKDSZ parlamenti képviselőjelöltje