Ön szerint nyugat-európához viszonyítva, javult vagy romlott kelet-Európában és Szlovákiában a terrorveszély?
A nyugat-európai helyzethez, az ottani nagyvárosokban elkövetett, egyre véresebb és brutálisabb támadásokhoz, valamint a várható további terrortámadásokhoz, az ezek következtében bevezetett fokozott biztonsági intézkedésekhez viszonyítva térségünkben, illetve Szlovákiában nem beszélhetünk közvetlen terrorveszélyről. Nem szabad azonban kizárni egy lehetséges támadást, hiszen az ország annak a katonai, valamint politikai szövetségnek a része, amelynek tagjai meghatározó szereplői a szíriai és más geopolitikai eseményeknek. Azt gondolom, hogy az ország és az egész közép-kelet-európai térség polgárainak biztonsága érdekében nagyon fontos a rendőrség, a különböző hírszerző és terrorelhárító szolgálatok legmagasabb szintű együttműködése. Sajnos, előreláthatóan a szíriai konfliktus lezárása sem jelent majd garanciát a terrorveszély gyors megszűnésére. Európában, de különösen nyugat-Európában hosszútávon kell számolni a fenyegetettséggel.
Van e elképzelésük és ha igen, milyen módon terveznek fellépni a Kotlebához hasonló szélsőségesek előretörése ellen?
A Kotleba-féle jelenség, illetve az általuk képviselt politikai kurzus nem számít újdonságnak a szlovák társadalomban és politikai életben. Történelmi hagyományai egészen a huszadik század elejéig nyúlnak vissza, és napjainkban is komoly tömegbázissal rendelkezik. Tapasztalatból állíthatjuk és tényekkel bizonyíthatjuk, hogy az ellenségkép kialakításával, az országféltő nacionalista jelszavakkal a szlovák politikai paletta mindkét oldalán találhatóak pártok, amelyek időnként egészen az országvesztés vizionálásáig mennek. Ez a politikai kurzus egyébként nem egy, határozottan magyarellenes élű törvényben testet is öltött. Kotleba és pártja azonban nyíltan vallja, nemcsak verbálisan, de külsőségekben, például öltözködésben is prezentálja az egykori szlovák náci eszméket. A demokrácia nem mehet el odáig, hogy a társadalom tétlenül nézze, hogyan masíroznak be a parlamentbe az ultranacionalista erők, hogy aztán onnan tovább erősödjenek, további generációkat taszítva morális romlásba, állítva embertelen és folyamatosan ellenséget kereső ideológiájuk szolgálatába. Azt gondolom, hogy legfontosabb feladat a szlovákiai fiatalság számára a hiteles történelem tanítása,  a másik oldalon a békés együttélést hangsúlyozó, arra nevelő történelmi és társadalomismereti oktatás. Így rövid időn belül táptalaját vesztheti az eszme. Meggyőződésem, hogy az ilyen politikai tendenciák ellen a lehető leghatározottabban fel kell lépni, akár egy párt betiltásával, képviselőinek törvény előtti felelősségre vonásával is. Szükségesnek tartom a szélsőséges politikai és társadalmi eszmék elleni törvények szigorítását, kiterjesztését. Kotleba pártjának léte és előretörése a szlovák demokrácia kudarca ma, és lehetséges holnapi megszűnése.
Ön szerint mi lehet az a kérdés, ügy, ami képes lenne újra egy kalap alá hozni a szlovákiai magyar pártokat?
Egy kalap alá csak egy fej fér. Erről mindig Rákosi Mátyás jut az eszembe, illetve az egypárti diktatúrák. A szlovákiai magyarság politikai kiszolgáltatottságának ellenszere és választási szabadságának őre a többpártrendszer. Ez lehetőség és felelősség is egyben. Az együttműködés lehetősége és felelőssége. Elsősorban nem egy-egy kérdésnek, vagy egy-egy ügynek kell tárgyalóasztalhoz ültetni a magyar pártokat. A pártok őszinte párbeszédének feltétele egyrészt a magyarság megmaradása , mint a politizálás alapja, másrészt a politikai pluralizmus értéke, vagyis a másik párt és politikai értékképviseletének partner alapú tisztelete, harmadrészt pedig a politikai függetlenség, illetve pártpolitikai érdekek felülírása. Azt gondolom nem megkérdőjelezhető egyik párt esetében sem a magyar megmaradás politikai programja. Az elmúlt évek szlovákiai magyar belpolitikai eseményeiben azonban megjelent az a káros tendencia, hogy újra egypárti irányítás alá akarják vonni a magyarságot, vagyis meg akarják fosztani a választás szabadságától, a plurális politikai berendezkedéstől, annak az árán is, hogy a magyarságot a végsőkig polarizálják és egymásnak feszítik. Ez nyilván rendkívüli módon megnehezíti a lehetséges együttműködést, még ha a másik két feltétel tekintetében nyilvánvaló is az azonos cél. Nagyon nehéz az együttműködésben és a magyar összefogás felvetett gondolatában őszinteséget látni, amikor nem mindenkit hívnak meg a tárgyalóasztalhoz, sőt tendenciózusan kirekesztik. Lehetetlenné teszi a független politizálást és a politikai együttműködést az, amikor pl. a jelenlegi magyar kormány teljes pénzügyi és ezáltal politikai befolyása alá hajtja az MKP-t, és saját pártpolitikai érdekeinek alárendelve határozza meg a felvidéki magyar politika irányát, vagyis azt, hogy mit és hogy képviseljen a kiválasztott ,, stratégiai partner” . Így az asztal másik oldalán tulajdonképen a FIDESZ ül, minden más csak optikai csalódás!
A nemrég lezajlott tüntetésre reflektálva, milyennek látja ma Szlovákiában a     korrupciós helyzetet?
Úgy tűnik, társadalmunk minden rétegét átszövi a korrupció. A politikától a gazdaságig, az üzlettől a civil szféráig. Ma azonban nem csak azt bélyegzik meg korrupcióval, akiről bebizonyosodik, de a politikai és az üzleti világban megrendelt karaktergyilkosságok kedvelt eszköze is. Ez azt mutatja, hogy a társadalomban- bár minden rétegében érintett- mégis elsöprő erkölcsi ítéletet von maga után. Mindannyian naponta találkozunk vele, de nem mindig ismerjük fel, nem mindig akarják felismerni. Szlovákiában a korrupció erkölcsi és jogi meghatározása között elég mély szakadék tátong. Azt gondolom, morális értelemben az is korrupció, ha politikai lojalitás, vagy párthovatartozás alapján osztanak szét közpénzekből támogatásokat. A pozsonyi tüntetés kapcsán fontos elmondani, hogy benne látszik megfogalmazódni a tiszta közéletre való társadalmi igény, de csak abban az esetben, ha ennek őszinteségét nem kérdőjelezhetik meg hatalmi és pártpolitikai megrendelések. Meggyőződésem, hogy a társadalmi akarat egy olyan erő, amely képes lehet a korrupció törvényi megítélését a morális meghatározáshoz közelíteni. Az MKDSZ minden ilyen törekvést támogat, mert látjuk, hogy a korrupció lelassítja a gazdasági fejlődést, miközben morálisan aláássa a társadalmat, és hiteltelenné tesz minden politikai ideát.
Mi a véleménye a hazánkban tevékenykedő, de külföldi finanszírozású civil szervezetek társadalmi szerepéről, munkájáról?
A civil szerveződések léte azt bizonyítja, hogy az állampolgárok nem bízzák a társadalmi élet irányítását kizárólag a professzionális politikára és az államra, hanem ők is tevékenyen akarják befolyásolni, formálni. Ez mindenképpen pozitív jelenség, és a modern demokráciák egyik ismérve az erős civil szféra. A posztkommunista országokban tevékenykedő civil szervezetek többsége egyszerűen a gazdasági helyzet miatt rászorul valamilyen külföldi forrás igénybevételére. Térségünkben pl. szinte mindenütt jelen van a Norvég Alap, amelyet Norvégia hozott létre és ő biztosítja a pénzügyi támogatást. Aggasztó jelenség a Fidesz-kormány által felvázolt törvénytervezet, amely orosz mintára szinte megbélyegezné a külföldről támogatott civil szervezeteket, azt a látszatot és hangulatot keltve, hogy a külföldi támogatásban részesülő szervezetek politikai célzattal működnek. Specifikus helyzetet teremtene, ha Szlovákiában- a rendkívüli jó szlovák- magyar viszonytól ihletve- elfogadásra kerülne egy ilyen törvény. Ahogy halljuk, a szlovák kormányfőnek tetszik a tervezet, és igencsak fontolgatja a megvalósítását. Nem tartom valószínűnek, hogy ebben az esetben Magyarországot kivennék a külföld értelmezésből, így nagyon sok- főként MKP- hoz közeli szubjektumnak fel kellene vállalnia a ,,külföldről támogatott szervezet” jelzőt, ami önmagában nem egy súlyos dolog, de tapasztalatból tudjuk, hogy magyarellenes hangulatkeltésre tökéletesen alkalmas lehet. A civil szervezetek ellenőrzése nem a politika feladata. Arra valók az állambiztonsági szervek, hogy kiszűrjék, ha esetleg bújtatott veszélyforrás jelenne meg. Ezért határozottan elítéljük az Orbán-kormány ez irányú cselekedeteit, és minden törvényes eszközzel tiltakozni fogunk, ha Szlovákiában hasonlóra kerülne sor.

Fehér Csaba

forrás: trafik.sk