113%

MEGOSZTÁS

              A szlovákiai oktatásügyben az elmúlt években egyre inkább érezhető rendszerhibák, az ágazatot nyomasztó pénztelenség, az évtizedek óta jellemző alacsony bérek, a finanszírozás által bezárással fenyegetett kisiskolák ügye, a magyar kerettantervek körül tapasztalható szlovák ellenérdek megnyilvánulása, illetve a tanárok tüntetései mellett az oktatásügyi tárcánál kirobbant különböző pályázati és pénzügyi korrupciós botrányok a közvélemény és a politika figyelmét is az oktatásügyre irányították.

              A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség, mint etnikai alapon politizáló felvidéki magyar érdek-képviseleti párt stratégiai területként kezeli a nemzetiségi oktatásügyet és azon belül a kisiskolák megmaradását.

Kétségtelen, hogy a honi iskolaügy tekintetében magyar szempontból az év egyik leginkább értékelhető és előremutató parlamenti döntése, hogy a nemzetiségi iskolák esetében öt százalékkal, vagyis 113%- ra emelkedik az ún. fejpénz, vagyis a diákok után járó állami támogatás összege. Emellett a finanszírozási törvény nyári módosításának köszönhetően a minisztérium köteles figyelembe venni a diáklétszámot és a biztonságos működés biztosítása érdekében megemelt összegű kompenzációt juttatni az érintett kisiskoláknak.

            A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség üdvözli ezen előrelépéseket, hiszen a kistelepüléseken működő kisiskolák megőrzésének, a szlovákiai magyar iskolahálózat fenntartásának, további fejlődésének elkötelezett híve. A 113% szép reménye a nemzetiségi iskoláknak, levegőhöz jutnak, biztonságosabb lesz a talaj a lábuk alatt, de tudatosítanunk kell, hogy egy iskolát sem lehet gyermekek nélkül fenntartani. Látnunk kell azt is, hogy az oktatásügyben még mindig hiányzik az átfogó reform gondolata. Hiányzik a magyar és általában a nemzetiségi oktatásügy létének és fejlődésének megnyugtató politikai biztosítéka, az oktatásügyi autonómia.

              Addig azonban, egyrészről marad a régi, „jól bevált” politika, vagyis: Aki időt nyer, életet nyer! Másrészről pedig bőrünkön érezzük azt az új keletű, a megosztásra alapozó politikát, amely nemzetpolitika leple alatt pártpolitikai érdek alapján címkézi stratégiai partnerré, vagy ellenséggé a felvidéki magyart, minden gondolatot és tettet – függetlenül az eredménytől és a magyarság érdekétől. Ez a politikai gyakorlat végzetes lehet a szlovákiai magyar oktatásügyere is. Ahogy Pozsonyban, úgy Budapesten sem lehet pártpolitikai tétel a szlovákiai magyar oktatásügy helyzete és jövője!

              Most életet nyertünk és időt, hogy felkészüljünk a már láthatóra és a még láthatatlanra.

 

Fehér Csaba

az MKDSZ elnöke