Mgr. Kecskeméti Jácintot a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség – Duna-mente regionális elnökét kérdeztük 2017. december 2-ai megválasztása kapcsán.

Milyen konkrét pártszervezési elképzelésekkel vállalta a régió vezetését és ezek között melyek élveznek prioritást?

              Elsősorban szeretném megköszönni a bizalmat, amelyet a küldöttségtől mint regionális vezető megkaptam. Igyekezni fogok, ezt tudásommal és kitartásommal megszolgálni. Általánosságban azt mondhatom, hogy a folyamatosan változó gazdasági körülmények, illetve a kultúrára ható külső és belső tényezők megkövetelik, hogy megmaradásunk érdekében szembenézzünk az újabb és újabb kihívásokkal. Ennek érdekében meggyőződésem, hogy a keresztény értékrend az, amelyre támaszkodva hatékonyabban tudjuk képviselni nemzeti érdekeinket is. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség regionális vezetőjeként kiváló lehetőségem nyílik arra, hogy erről minél több embert tudjak meggyőzni és lehetőség szerint bekapcsoljam őket a párt életébe is.

Megítélése szerint milyen gazdasági, szociális és kulturális kondícióban van a régió?

              Minél inkább haladunk Pozsony irányába, annál inkább érzékelhető az erősödő ipari jelenlét, és ennek köszönhetően a munkalehetőségek számának növekedése. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a Duna jobb partján létesített ipari parkok és az ott működő vállalkozások (pl. Audi, Suzuki és beszállítóik) is hozzásegítik a határmenti régiókban élőket munkahelyek százaihoz-ezreihez. Az ipar mellett a térség adottságainak köszönhetően tisztességes megélhetést biztosíthatna a mezőgazdaság is, ha kellő segítséget kapnának, akik abból szeretnének megélni. A régiót alkotó kis települések lakosságának többsége számára a családi gazdaságok működése lehetővé tenné a helyben maradást is. Ezzel pedig máris ott vagyunk a másik probléma megoldásánál: meg lehetne állítani az elvándorlást is. Ezek azok a tényezők, amelyek nagyban befolyásolják a régió gazdasági és szociális adottságait. Nem elhanyagolható az infrastruktúra fejlettségi szintje sem, amely nem minden esetben felel meg a kor elvárásainak, így megnehezítve egyes kistérségek gazdasági felzárkózását és az ott lakók életkörülményeinek javulását. Szlovákiai és azon belül a szlovákiai magyar viszonylatban is elmondhatjuk, hogy a kistelepülés a fejlettebb régiókban is mostohagyerek, amin változtatnunk kell.

Ön szerint a tömbmagyarság meddig és milyen keretek között képes többségét megőrizni és érdekeit hatékonyan képviselni? Lát esélyt és főleg akaratot az MKDSZ által képviselt magyar-magyar együttműködésre?

              Két fontos tényezőt emelnék ki: először az egyéni döntéseket, hogy ki mennyire hajlandó magáénak vallani elődei örökségét, a magyar nyelvet, illetve az adott terület kulturális hagyományait. Másodszor pedig a közösségben rejlő összetartó erőt. Ha e két tényezőt összeadjuk, emellett felismerjük az összefogás hatékonyságát, és minderre nem sajnálunk időt, energiát áldozni, biztos, hogy meg tudjuk tartani nemzeti identitásunkat a globális, illetve lokális erők nyomásának ellenére is. Sajnos, sok esetben a politikai érdek sokkal inkább előtérbe helyeződik, mint a magyarság érdekeinek képviselete. Úgy gondolom, hogy közös céljainak elérésére az egyetlen út a magyar-magyar összefogás.

mkdsz riport