Matovič és a magyar nyelvhasználat

MEGOSZTÁS

A napokban ünnepeltük a magyar kultúrát. Azt a nemzeti örökséget, épített és szellemi kincset, amely a magyar nyelvben született és az által gyarapodott évszázadokon át. Kultúránkat édes anyanyelvünkkel igyekszünk gyarapítani mi is, ma élő magyarok. Nyelvünk megóvása nekünk, szlovákiai magyaroknak különösen fontos. Tudjuk jól, magyar nyelv és nyelvhasználat nélkül elsorvad nemzeti kultúránk, ami nélkül a magyarság is eltűnik a Felvidékről. Azt is tudjuk, hogy az asszimilációs politika célkeresztjében első helyen áll a magyar nyelvhasználat visszaszorítása. Ez a politikai törekvés a szlovák politikában konstans. Egyszer leplezetlenül, máskor burkoltan a színfalak, vagy egy felvett álarc mögül rágja nyelvünk testét.
Kutyából nem lesz szalonna! – Így tartja a magyar népi bölcsesség. Milyen igaz. Kevés pálfordulást tart számon a mintegy száz éve ide szakadt magyarság a szlovák közélet szereplői között, akik átérezték helyzetünket, megértették törekvéseinket és őszinte politikai pártolóinkká váltak.
Legutóbb Igor Matovič fedezte fel a magyarságot, aki, ahogy ő nevez bennünket a „szlovák magyarokban” inkább eszközt lát a hatalom megszerzéséhez, mint egyenlő partnert.
Egy felmérés szerint 2017-ben a szlovákiai magyarság új „nagy barátja”, Igor Matovič volt a legtöbbet hiányzó politikus a pozsonyi parlamentben, számos fontos parlamenti szavazásnál hiányzott, amit ő azzal magyaráz, hogy a legaktívabb politikus. Aktivitását leginkább akkor függesztette fel és vert tábort a pozsonyi magaslaton, amikor a magyar megmaradás bástyáit a nemzetiségi kultúra támogatásának növelését, a nemzetiségi oktatást, a kettős állampolgárságot és természetesen a magyar nyelvhasználatot vette tűz alá. Emlékezzünk, hogy Matovič, miközben verbálisan „testvérként” ölelte keblére a magyarságot, új szövetségese az MKP pozsonyi székháza előtt, addig a parlamentben másnap nem szavazta meg azt a javaslatot, amely lehetővé teszi a kisebbségi nyelvek használatát a bírósági bizonyítási eljárásokban.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Matovič nem támogatta azt a javaslatot sem, amely 2011-ben a nemzeti kisebbségi nyelv hivatalos érintkezésben történő használatáról szóló 1999. évi törvény módosítását célozta. Matovičnak köszönhetően csupán az egymást követő két népszámlálás, vagyis 2021 után és a javasolt 10% helyett 15%-os nemzetiségi arány esetén alkalmazható a törvény.
Matovič és a magyarság, illetve a kisebbségi jogok iránt tanúsított ellenszenve nem mérséklődött, csak egy időre elcsitult. Elcsitult, mert politikai céljához, a hatalom megszerzéséhez szüksége van a magyarokra is. Ne feledjük a tényt! Matovič még akkor sem volt képes konkrét tettekben mutatkozó gesztusokat tenni a magyarság felé, amikor szövetségest keres bennük. Sőt, mindent megtett a magyar törekvés kisiklatása érdekében. Mire számíthat hát a magyarság, ha a polgárok hatalommal jutalmazzák a populizmusban tobzódó hatalomvágyat? Milyen sorsot szán Matovič a „szlovák magyaroknak” és a magyar nyelvhásználatnak? Egyszer bizonyosan eljön az óra, amikor a színlelők ideje lejár!

Fehér Csaba, az MKDSZ elnöke