Meghurcoltatás és börtön a sokszínű Európáért

MEGOSZTÁS

Kedves Barátaim! Nem tudom leplezni felháborodásomat és csalódottságomat! A volt katalán elnök, Carles Puigdemont németországi letartóztatása bennünk kisebbségben élőkben számos, az egyéni emberi és kollektív nemzeti jogokkal, az egyetemes demokratikus alapértékekkel kapcsolatos kérdés fogalmazódik meg.

Az Európai Unióban a katalán függetlenségi küzdelem eredménye az állam nélküli őshonos európai nemzetek tekintetében precedens értékű lesz. Kérdés az, hogy pozitív, vagy negatív értelemben. Álláspontom szerint, minden nemzetet megillet az önálló államiság, mint a nemzeti lét legteljesebb kerete. Nem kétséges, hogy a katalán függetlenségnek ára van. Jogi, politikai és gazdasági tekintetben, negatív és pozitív előjelekkel egyaránt. Ára van Katalónia, Spanyolország és az Európai Unió relációjában is.

A nemzetközi jog kimondja az önrendelkezés elvét, ugyanakkor védi az állami szuverenitást is. Ez elfogadható jogi és politikai álláspontnak tekinthető azon autonómiára törekvő őshonos kisebbségek esetében, amelyek rendelkeznek önálló államisággal, vagyis anyaországgal. A Katalánok és más európai őshonos, állam nélküli nemzetek esetében viszont nem tudom másnak tekinteni, mint a független állam kivívása elé gátat vető nemzetállamok, nemzetközi diszkriminatív hivatkozási alapjának! A nemzetállamok Európájában nem csoda, hogy valamennyi európai kormány a spanyol álláspont mellé állt. A magyar kormányfő, Orbán Viktor, eléggé el nem ítélhető módon, a határon túli magyarság megdöbbenésére spanyol belügynek ítélte a katalán népszavazást és az annak kapcsán kialakult spanyol-katalán ellentétet, amelyben a spanyol kormány nem ismerte el a demokratikus módon kinyilvánított katalán népakaratot. Ez egyértelmű és semmivel nem összetéveszthető európai álláspont, illetve üzenet a szeparatista törekvések tárgyában.

Mindeközben elindult a Minority Safepack, az egymillió aláírás gyűjtse az európai őshonos kisebbségeket és jogaikat védő EU törvény megalkotása érdekében, – a sokszínű Európáért. Egyelőre úgy tűnik Európában az önálló államiság joga nem illet meg minden nemzetet, a nemzetállamok határozzák meg a színek skáláját és számát is.

Az európai őshonos kisebbségek jogai tekintetében differenciált uniós jogi megközelítés szükséges, amennyiben fel kívánjuk oldani a nemzetközi jogban rejtőző ellentmondást, amely „alkotmányos” fogságban tartja az állam nélküli nemzetek jogos törekvéseit, végső soron elvitatva a független állami léthez való jogot.

 

Fehér Csaba, az MKDSZ elnöke

Komárom, 2018. március 26.