A 2/3-os strasbourgi gőzhenger

MEGOSZTÁS

2018. szeptember 12. Magyarország és az Európai Unió történetében is jegyzett dátum lesz. Egy hét telt el azóta, hogy Strasbourgban elsöprő többséggel megszavazták a Sargentini-jelentést. A szeptember 11-ei vita nem szűkölködött számomra döbbenetes megnyilvánulásokban. Igazságok, féligazságok, ködösítések, vádaskodások, tények és összeesküvés elméletek Bábele bontakozott ki a verbális küzdőtéren. Az elmúlt években sokszor láttuk működés közben a Fidesz 2/3-os gőzhengerét az Országgyűlésben, 2018. szeptember 12-én pedig kénytelenek voltunk végignézni, ahogy az Európai Parlamentben Sargentini 2/3-a dübörgött végig a Fidesz kormányozta Magyarországon.

Sokatmondó és néhány komoly kérdést felvető tény, hogy az Európai Néppárt képviselőinek 2/3-a is tartózkodott, illetve megszavazta az elmarasztaló jelentést. A jelentést olvasva ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az egyenlő mérce elve nem érvényesül az Európai Unióban. Az őshonos nemzeti kisebbségek, súlyos különbségtétel áldozatai! Szomorú tény, hogy egyes tagállamok olyan súlyosan korlátozzák a kisebbségek jogait, mennek szembe az Európai Unió által is „vallott és képviselt” alapértékekkel, közöttük például a szubszidiaritás elvével, hogy azért komoly büntetőeljárás alá kellene vonni őket, mégsem történik semmi. Tény, hogy az Európai Unióban vannak országok, amelyek a demokráciájuk állapota szerint ma nem csatlakozhatnának a közösséghez, de az is tény, hogy vannak országok, amelyek hiányosságaikkal együtt csatlakozhattak, és azokat megtartva maradhatnak is!

A Sargentini-jelentés elfogadása kapcsán sokat hallottunk, sokat láttunk. Hatalmak, érdekek, vádak és értékek álltak, állnak szemben egymással Európában és Magyarországon is!

Nemzetünk históriájának zivataros lapjain számos alkalommal olvashatunk hazafias kiállásról, egyedüli helyes útról, következetességről, nemzeti érdekről az egyik-, árulásról, kiszolgáltatásról, egyéni érdekről, pártoskodásról a másik oldalon. Aztán a kortársak egymásra ragasztott bélyegeit a történelem, a folyamatosan vizsgálódó és értékelő utókor sokszor átragasztotta. A magyar politika keletről és nyugatról egyaránt számos alkalommal keresett és talált belpolitikai küzdelmeihez külhoni szövetségeseket, és fordítva – a külső keleti és nyugati hatalmak sokszor találtak elképzeléseikhez partnereket a magyar belpolitikában. Politikai, gazdasági rendszerek dőltek így meg, vagy éppen épültek fel.

Meggyőződésem, hogy a demokrácia nem képlékeny fogalomhalmaz, nem értelmezhető és alakítható politikai igény és cél szerint. A demokrácia olyan egyetemes, konstans érték, amely egy modern és európai állam, az Európai Unió politikai gerince. A magyar kormány és az Európai Unió demokrácia értelmezése sok területen diametrális, ellentétes egymással. A strasbourgi szeptember 12. bebizonyította, hogy milyen sérülékeny és mennyire válságos állapotban van a demokrácia. Mi, akik múltunkban hordozzuk a szocialista népi „demokráciák” működésének emlékét, meg tudjuk, illetve tudnunk kell megítélni, meddig a demokrácia és honnan a diktatúra. Az a politikai rendszer, amelyet globális, vagy pártpolitikai hatalmi érdek szolgálatára építettek ki, alakítottak át, és állították annak szolgálatába, minden látszat ellenére nem demokrácia, hanem diktatúra.

A diktatúra egyik és talán legnyilvánvalóbb jellemzője, hogy az ellenzéket minden eszközzel igyekszik megfélemlíteni, üldözni, büntetni és felszámolni. Mindeközben a rezsim a közösség mögé bújva saját magát a demokrácia és az emberi jogok védelmezőjének láttatja.

Nem tekinthetem nyugodt lelkiismerettel a demokrácia erkölcsi győzelmének a jelentés elfogadását, amennyiben e tekintetben is észlelhető a kettős mérce alkalmazása, mert mindenütt, ahol sérülnek a demokratikus jogok, az Európai Uniónak fel kellene lépnie azok védelmében. Ennek elmaradása esetén erősödik az emberekben „a globális összeesküvés-elmélet”, és tovább gyengül az európai demokráciába vetett hit és bizalom! Az igaz, hogy a magyar kormány és tagjai nem Magyarország, ahogy az Európai Bizottság sem Európa!

 

Fehér Csaba, az MKDSZ elnöke

2018. szeptember 18.