A migráción túl … májusban választunk

MEGOSZTÁS

Az elmúlt időszak igen eseménydús volt az EU tagállamok számára. Szembe kellett nézniük a görög, majd a spanyol gazdaság mélyrepülésével, később a brexittel, majd nem utolsó sorban az egymást követő tömeges migrációs hullámokkal. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a sok vérrel, halállal és szenvedéssel járó migráció, a terrortámadások okozta társadalmi, politikai sokk, komolyan próbára tette több tagállam gazdasági, társadalmi és politikai tűrőképességét is.

A bevándorlók ellátása, pénzügyi segélyezése, továbbá a különböző integrációs programok finanszírozása komoly anyagi teherrel jár. Nem beszélve a biztonsági kockázatokról, biztonságpolitikai kérdésekről.

Európa változik! Változik, de nem lehetünk közömbösek a változás irányát és tempóját illetően. A radikális változásnak kevés köze van a természetes folyamatokhoz, annál több köze van a destabilizációhoz. A tömeges migráció egy olyan radikális politikai és gazdasági képlet, amely a mellette és vele szemben álló politikai erők egymásnak feszülésével rövid idő alatt a felismerhetetlenségig képes megváltoztatni Európa keresztény arcát.

Minden kétséget kizáróan a tömeges bevándorlás lényeges, és az európai jövő tekintetében meghatározó kérdés, mégis számos más legalább olyan fontos kérdés megválaszolása előtt áll az Unió. Tapasztaljuk, hogy vannak pártok, kormányok, melyeknél a migráció egyrészt minden egyéb kérdést felülír, másrészt egyfajta láthatatlanná tévő köpenyként használják a bel- és külpolitikai problémák elfedésére, mégis látnunk kell a tényt, hogy rajta kívül számos fontos, számunkra létfontosságú kérdésre kell a májusi EU-s választásokon határozott választ adnunk. Európa válaszúthoz érkezett! Látnunk kell, hogy az Európai Unió jövője nem csupán a tömeges bevándorláson áll vagy bukik. Aki csupán erre egyszerűsíti a májusi kérdést, az demagóg és populista. Európának változásra van szüksége!

Mi egy olyan Európai Unió létében vagyunk érdekeltek, amelyik kurzusában és tetteiben is keresztény, amely erős világgazdasági és geopolitikai tényező, amely úgy képes önálló és egységes külpolitikai, pénzügyi, valamint védelmi érdekeit képviselni, hogy közben a tagállamok szuverenitása nem szenved csorbát. Még idejében fel kell számolnunk a rossz emlékű észak-déli „tengelyek” és a kelet-nyugati „vasfüggöny” által tagolt Európát! Olyan Európát akarunk, amelyben a család és a munkavállaló érdekei diktálják az adó-, a szociál- és foglalkoztatáspolitika irányát. Nekünk olyan Európai Unióra van szükségünk, amely a népek Európájaként az önrendelkezés jogának elismerésével és megadásával tiszteli őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségeit, nemzetiségeit.

 

Fehér Péter