A morváknak elegük van Prágából - Az MKDSZ támogatja a morva törekvéseket

MEGOSZTÁS

Az MKDSZ kiemelten fontosnak tartja, hogy a felvidéki magyarságnak kiterjedt külpolitikai kapcsolatrendszere – és főleg arra helyez nagy hangsúlyt, hogy kisebbségpolitikájának számos külföldi támogatója, politikai szövetségese – legyen. Az Európai Szabad Szövetség, amelynek az MKDSZ is a tagja, közel ötven szeparatista, autonomista és regionalista kisebbségi pártot tömörít, és képviseli az európai nemzeti kisebbségek érdekeit, támogatja a tagpártok politikai céljait. Az MKDSZ támogatásának is köszönhetően, ennek a pártcsaládnak vált tagjává 2019. március 8-án a Morva-földi Mozgalom is.

A cseh központi hatalom centralizációs politikája hátrányosan érinti a régiók gazdaságát, és igyekszik elfojtani a morva nemzeti kulturális, oktatásügyi és nyelvi törekvéseket. A morva párt politikája Csehország regionalista alapú átszervezésére irányul. Elképzelésük szerint vissza kell térni ahhoz a történelmi gyakorlathoz, amelyekben a cseh, a morva és a sziléziai országrészek, régiók, autonóm részei voltak az országnak.

A Morva önrendelkezés alapjának, az 1918-ig önigazgatási kompetenciákkal és önálló költségvetéssel bíró, 1948-ban pedig teljesen megszüntetett Morva Parlament visszaállításának igényére hívták fel a figyelmet azon a tüntetésen, amelyet a Morva-földi Mozgalom 2019. április 18-án szervezett. A rendezvényen a morva párt elnökének, Ondřej Hýsek felkérésére az EFA elnöke, Lorena López de Lacalle és Marta Bainka alelnök mellett szólt a résztvevőkhöz az MKDSZ elnöke is.

Fehér Csaba a felvidéki magyar kereszténydemokraták támogatásáról biztosította a morvák minden demokratikus politikai törekvését.

Felszólalásában hangsúlyozta, hogy a trianoni békediktátummal 1920-ban, a felvidéki magyarság akarata ellenére került Csehszlovákiába és ezzel a morvákkal is közös államba. Emlékeztetett arra, hogy a magyarság tudja, milyen szövetséges nélkül küzdeni az etnikai diszkrimináció ellen. A csehszlovák nemzetállami eszmével szemben egyedül, belső szövetséges nélkül kiállni a kisebbségek nyelvi, kulturális, oktatásügyi és önrendelkezési jogaiért. Rámutatott, hogy a történelem végül úgy hozta; egy táborba, egy sorsközösségbe kerültek a morvák és a felvidéki magyarok. A morvák helyzete, törekvéseik és viszonyuk a prágai központi kormányzattal is azt bizonyítja, hogy az európai nemzeti kisebbségeknek európai szintű jogbiztonságra és védelemre van szükségük. Kiemelte, hogy az EU-nak jelenleg nincs semmilyen nemzetiségpolitikája, a nemzetiségek helyzete pedig bizonyítéka annak, hogy a kisebbségek ügye nem lehet kizárólag tagállami kompetencia. A nemzetállamok Európája pedig végveszéllyel fenyegeti a nemzeti kisebbségeket.

Hangsúlyozta, hogy Wilson százéves ideája, miszerint minden nemzetnek joga van az önrendelkezéshez, az önálló államhoz, ma is időszerű. A morva nemzetnek is jár az önigazgatás, sőt akár az önálló államiság! Csehországnak pedig meg kell hajolnia az előtt az egyetemes demokratikus jog és európai alapérték előtt, amelynek az első világháború idején nemzeti érdekei által vezérelve más államok, például Magyarország és nemzetiségei esetében élharcosa volt Európában!

Fehér Csaba, reményét fejezte ki, hogy a Morva-földi Mozgalomban a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség megbízható és következetes politikai szövetségest talált a közös célok eléréséért folytatandó küzdelmekhez.