Kit és mit képvisel Csáky?

MEGOSZTÁS

Néppárti kérésre és dacára Csáky Pál ígéretének nem került napirendre az EP Petíciós Bizottság februári ülésén a Benesi-dekrétumok ügye.

A február 21-én és 22-én esedékes ülést Csáky Pál vezette le, szlovák nyelven a magyar helyett. Saját közlése értelmében ” konkrét lépés várható a Benes-dekrétumok ügyében is.” Hiteles néppárti források szerint, viszont a koordinátorok január 21-én tartott ülésükön úgy határoztak, hogy a németországi Alida Hahn-Seidl és a magyarországi Juhász Imre által még 2012-ben beterjesztett petíciót /0070/2012/ másodszorra is leveszik a napirendről.

Csáky Pál helyett Josep-Maria Terricabras katalán képviselő szorgalmazta 2018. október 8-án az ügy napirendre tűzését és egy tényfeltáró bizottság küldését Pozsonyba. Cecilia Wikström, a PETI elnöke, még 2017 márciusában fordult levélben Andrej Danko szlovák parlamenti elnökhöz, majd a válasz elmaradása miatt 2017 novemberében újból a szlovák félhez fordult.

A Brüsszeli Szlovák Állandó Képviselet Andrej Danko kérésére 2018. október 22-én keltezett levelében Antonio Tajani EP elnököt értesítette a Szlovák Nemzeti Tanács Alkotmányjogi Bizottsága 2018. október 10-én hozott 447-es számú a 0072/2012 Petíciót érintő határozatáról, amely megerősíti a SZNT 2007-ben hozott határozatát.

A határozat szerint a szlovák társadalomban nem áll fenn sem politikai, sem társadalmi, sem kulturális vita az adott kérdésről. Azonosul a háború után keletkezett dokumentumok érinthetetlenségének elvével, mivel a kérdés megnyitása konfliktusokhoz vezetne Európában, gyűlöletkeltést terjesztene és megkérdőjelezné az uniós tagállamok szuverenitását és területi egységét. Egyetért a háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről szóló 2007-es határozat időszerűségével.

A Szlovák Nemzeti Tanács Alkotmányjogi Bizottsága elsiklik azon közismert tény felett, hogy a szlovák bíróságok a restitúciós perek esetében 1945-ig visszanyúló törvényekre hivatkozva hoznak hátrányos döntéseket magyarok ellen. A bizonyítékokat Klaus-Heiner Lehne 2013 júniusában terjesztette szakvéleményében a petíciós bizottság elé, ennek alapján látta megalapozottnak a PETI, hogy egy feltáró bizottság tájékozódjon Szlovákiában a helyzetről.

Nehezen értelmezhető másnak mint időhúzásnak a Néppárti frakciónak 2019. január 21-ei kérése, hogy a koordinátorok vegyék le a februári napirendről a dekrétumok ügyét. Nehezen elfogadható, hogy miért kéne további felvilágosításokért fordulni a szlovák félhez azzal, hogy a kérdéses dekrétumok részei-e még a szlovák jogrendnek és vannak-e jogi hatályai, ha ezt megtehetné egy tényfeltáró bizottság?

A Néppárt azon érvelése, hogy a felmerült kérdés egy tagállam jogállamiságát érinti, ezért kérik a PETI-t, hogy forduljon az ügyben Timmermans EB alelnökhöz, az ügy hosszútávú elodázásának a célját szolgálja.
Mindenkinek világos, hogy a mostani Európai Bizottságnak már nem lesz módjában érdemben foglalkoznia az üggyel, hanem ez majd csak a következő EP parlamenti választások eredményeként létrejövő EB dolga lesz.

Készakaratlanul is felvetődik a gyanú, hogy Csáky Pálnak, a Petíciós Bizottság egyik, néppárti alelnökeként ismételt távolmaradásai a koordinátorok üléseiről, amikor a dekrétumok kérdését tárgyalták, valaminek a védelmében történtek, kérdés miért a szlovák álláspontot támogatta?

Csáky mandátuma az idén lejárt, a dekrétumokat érintő magyar petíciók terén nem a magyar érdekeket képviselte, ennek fényében érthetővé válik egyik legutóbbi kijelentése is, “társadalmunk jelenlegi gondjai láttán nem biztos, hogy egy olyan témával kell előrukkolni, amely esetleg gondokat jelenthet egy esetleges koalíció számára” utalva a Matovič-csal kötendő egyezség feltételeire, a magyar érdekek újbóli feladására.

Az MKP történelmi felelőssége, miért jelölte még egyszer az Európai Parlamentbe káros lebzselésre Csáky Pált?

 

Krivánsky Miklós,
a DÁLESZ elnöke, az MKDSZ alelnöke