Bezzeg a finnek!

MEGOSZTÁS

Sokszor halljuk szakmai és laikus körökből egyaránt ezt a mondatot, amikor a szlovákiai oktatásügy állapotát és eredményeit teszik mérlegre. Azt gondolom, valóban lenne mit tanulni és főleg átültetni a finn oktatás-nevelés rendszeréből. A finn iskolaügy már évek óta az egyik legjobbnak számít a világon. A finn diákok jól érzik magukat az iskolában, a tanári hivatás álommunkának minősül az országban. Finnországban a tanítás az egyik legkedveltebb foglalkozás, és közben rendszeresen a nemzetközi felmérések élén végeznek a finn iskolák tanulói. A diákok nem töltenek kimagaslóan sok időt az iskolában, teljesítményük mégis a világ legjobbjai közé emeli őket. A finn rendszerre a kevés tanítási óra a jellemző, átlagban napi négy óra. A PISA-felmérések szerint például nagyon kevés összefüggés van a tanítási órák száma és a jó teljesítmény között. Ez a rendszer nem a versenyre, a kiválasztásra és a diákok külső felmérésére támaszkodik, hanem a tanári munka szakmai tartalmának növelésére, az iskolák szakmai vezetésének fejlesztésére, valamint a tanárok és iskolák felé irányuló bizalom megerősítésére helyezi a hangsúlyt. A legkülönbözőbb hátterű gyerekek tanulnak együtt egy-egy osztályban, az esélyegyenlőség pedig nagyon fontos elvnek számít. A lemaradók tanulási nehézségeit időben azonosítják, és speciális oktatással kezelik. A finn oktatásügy egyértelműen diák- és tanárközpontú. Nem kérdés, hogy komoly reformokra van szükség az iskolaügyben is. Az az ország és politika, amely jövőben, fejlődésben, gyarapodásban gondolkodik, és amelynek célja a jóléti társadalom megvalósítása, az stratégiai területként kezeli az oktatásügyet.
A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Pedagógiai Karán diplomáztam, „Óvodai és elemi pedagógia“ szak alapképzésen. A mesterképzést Komáromban, a Selye János Egyetem Tanárképző Karán folytatom. Emellett egy mentálhigiénés szakképesítés megszerzését is célul tűztem ki, mivel rohanó világunkban fontosnak tartom a mentális betegségek megelőzését, az egészséges, kiegyensúlyozott lelki élet megőrzését. Egyetemi tanulmányaim mellett álláslehetőséget kaptam pedagógusként a lakszakállasi Magyar Tannyelvű Alapiskolában. A felmérések, de személyes tapasztalatom is azt mutatja, hogy gyermekeink a jelenlegi iskolarendszerben komoly lelki megterhelésnek, folyamatos stresszhelyzetnek vannak kitéve, ami különböző mentális zavarokat okoz. Mindez kihathat felnőttkori életükre is. Az ifjúság fizikális egészsége mellett legalább olyan fontos a gyermekek mentális egészségének megőrzése. Ebben – a család mellett – a tanárnak és az iskolának, illetve fenti megállapítás értelmében az iskolarendszernek is fontos szerepe van. Ezért is tartom jó és követendő példának a finn oktatás-nevelési rendszert. Az iskolaügyi reformok alapját tehát a finn modell képezhetné.

Major Eleonóra
parlamenti képviselőjelölt