Közigazgatási és önkormányzati reformot! De milyen irányban?

MEGOSZTÁS

Egy állam akkor működik sikeresen és hatékonyan, ha a gyakorlatban is megvalósul a polgárok érdekeit és igényeit szem előtt tartó rendszerelvű közigazgatás. Szlovákia jelenlegi közigazgatási felosztása figyelmen kívül hagyja a régiók egységes történelmi, gazdasági és kulturális fejlődését, illetve az ezekből adódó jelenlegi közigazgatási, önkormányzati és gazdasági érdekeit.
A „legtisztább” önkormányzati rendszer Svédországban valósul meg (Skandináv modell). Svédország a jóléti államok közé tartozik. A gazdasági és szociális értékeknek egyre nagyobb a jelentőségük. Svédország közigazgatása alapvetően kétszintű: az állami, és önkormányzati szintből tevődik össze. A skandináv közigazgatási modell helyi igazgatását nagyméretű helyi önkormányzatok, nagyfokú pénzügyi, gazdasági önállóság és széleskörű szolgáltatási felelősség jellemzi. Több település – egy önkormányzat elvét (integrált rendszer) valósítja meg. A skandináv önkormányzati rendszerben alig akad 1000 főnél kisebb település. Az állam csupán a „nemzeti” funkciókat látja el, míg a teljes közigazgatás az önkormányzatoké, a közigazgatási feladatokat pedig csak törvényben lehet meghatározni. Svédországban a helyi igazgatáson belül megyei és községi szintet szokás megkülönböztetni. A községi önkormányzatok szintjén a választott testület végzi a helyi igazgatási és irányítási feladatokat. E testület hatáskörébe tartozik a helyi ügyekben való döntéshozatal, a költségvetés elfogadása, helyi adók megállapítása. A községi önkormányzatok feladatkörébe tartozik még az oktatás (a gyermekgondozástól a középfokú képzésig), az idősgondozás, a fogyatékkal élők támogatása, a szociális ellátás, az egészség- és környezetvédelem, a területfejlesztés (tervezési és építési ügyek), a közösségi közlekedés, a hulladékgazdálkodás, a veszélyelhárítás, a polgári védelem, a víz és csatorna szolgáltatások biztosítása és fenntartása. További feladatok fakultatív módon történő ellátása alapvetően a kulturális feladatokra, a lakáspolitikára, az energiaügyekre, illetve a foglalkoztatásra terjednek ki.
Nem kérdés, hogy Szlovákiában komoly reformokra van szükség a közigazgatásban. Történelmi és politikai szempontok szerint Szlovákiát a posztszocialista közigazgatási és önkormányzati modell országai közé sorolhatjuk, ahol a második világháborút követően szocializmus épült ki. Ennek a rendkívül antidemokratikus, centralizált rendszernek a hatása ma is érződik. Az átalakítás egybekapcsolódik a közigazgatás technikai fejlesztésével, aminek materiális korlátai vannak. Ehhez társul az EU hatása, amelynek elvárásrendszerét át kell ültetni a jogrendszerbe.
A közigazgatási és önkormányzati feladatok hatékony ellátása érdekében továbbá elengedhetetlen a hivatali alkalmazottak magas fokú képzése és továbbképzése. Személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy egyre nagyobb a hiány szakképzett munkaerőből – köztisztviselőkből, szakreferensből, ami sajnos a jogkörök szakszerűtlen gyakorlásához vezet. Ezeket a tényeket azért is fontos szem előtt tartani, mert a szlovákiai joggyakorlat alapján bármilyen súlyos büntetés kirovása esetén a „szenvedő alany“ a falu összes adófizető polgára. Az általános praxis azt mutatja, hogy csak minimális mértékben vonható felelőségre a hibát elkövető szakreferens vagy akár a hivatal élén álló polgármester, vagy netán a helytelen döntést hozó képviselő testület.
Ezért is tartom jó és követendő példának a skandináv közigazgatási rendszert. A reformok alapját tehát a skandináv modell képezhetné.

Iván Ida
parlamenti képviselőjelölt