A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) mély felháborodásának ad hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság (EB) 2021. január 14-én úgy döntött, nem indít jogalkotási eljárást a Székely Nemzeti Tanács az európai nemzeti régiók kialakításáért indított Minority Safepack elnevezésű kilenc tételt tartalmazó polgári kezdeményezése kapcsán. Az aláírásgyűjtés minden nehézség ellenére, a széles körű összefogásnak köszönhetően, amelyhez az MKDSZ is csatlakozott sikeres volt, hiszen a szabály szerint hét EU-s tagállamból elérendő legalább egymillió aláírást túlszárnyalva több mint 11 tagállamban összegyűlt 1 123 422 aláírással került az EB asztalára.
Nagy reményekkel tekintettünk a kezdeményezésre és bíztunk a sikerében, hiszen mi, felvidéki magyarok is egy olyan uniós jogszabály elfogadásában vagyunk érdekeltek, amely az önrendelkezés, valamint az oly sokszor hangoztatott sokszínű Európa megőrzésének elve alapján lehetővé teszi a nemzetiségek által lakott régiók valódi gazdasági felzárkóztatását, a kisebbségi kultúra és a nyelv hatékony védelmét, a régiók nemzetiségi arculatának megőrzését. Szlovákiában e kezdeményezés értelmében a magyar és a ruszin nemzeti közösségek élnek jól behatárolható területen. Az európai kisebbségek védelméről szóló EU-s jogszabály egyrészt egyfajta kisebbségvédelmi minimumként kötelezte volna a tagállamok mindenkori kormányait az Európai Unióban kodifikált kisebbségi jogok betartására, szilárd védvonalként meggátolta volna a már meglévő jogok csorbítását, másrészt felszámolta volna azt a kettősséget, amely nyugat és kelet között e területen (is) érzékelhető. Lelkesek voltunk, bizakodtunk, mivel az Európai Parlament 2020 októberében háromnegyedes többséggel támogatta a kezdeményezést.

Véleményünk szerint azzal, hogy az EB kíméletlenül lesöpörte asztaláról a közel ötven millió őshonos európai kisebbség megmaradását biztosító, több mint egymillió támogató aláírással nyomatékosított kezdeményezést, egyértelmű bizonyítékát adta a testület egyrészt annak, hogy az EU kulturális és nemzetiségi sokszínűségét, mint megóvandó értéket nem tartja fontosnak. Ez megingatja az emberek Európai Unióba, az európai jogegyenlőségbe, és politikai értékekbe vetett hitét. Miközben az EU és illetékes bizottságai, szervei minden követ megmozgatnak annak érdekében, hogy az uniós jogrendbe illesszék a gender ideológiát, vagy az LMBTQ-személyek általános jogegyenlőségét, addig az Európai Bizottság nem akarja meghallani az őshonos nemzeti kisebbségek szavát, nem akarja megérteni jogos követeléseit. Pedig épp Európa 20. századi történelme bizonyítja, hogy Európa belső békéje a kisebbségek elégedettsége. Félő, hogy az Európai Bizottság mostani döntése pozitív impulzusként felerősíti a nacionalizmust, a kisebbségekkel szembeni intoleranciát, valamint a nemzeti kormányok asszimilációs kisebbségpolitikáját.

Intő jel ez az őshonos kisebbségekhez tartozó ötven millió EU-s állampolgárnak. Az őket képviselő kisebbségi pártoknak, szervezeteknek sokkal szorosabbra kell fűzni kapcsolataikat, megerősítve, kiszélesítve ezzel hazai és európai politikai mozgásterüket. A közös érdek mögé fel kell sorakoztatni az európai sorsközösségben élő 50 milliónyi embert.

Fehér Csaba, az MKDSZ elnöke
2021. január 15.