Népszámlálás – identitáskérdés

MEGOSZTÁS

Egy mentálisan egészséges, öntudatos nemzeti közösségben nem kérdés az, hogy annak tagja milyen nemzetiséghez, kultúrkörhöz és értékrendhez tartozónak vallja magát. Ez a mai „modern” világban archaikus látásmódnak, ultrakonzervatív kijelentésnek tűnik, de természetes igazsága megkérdőjelezhetetlen. Egy ilyen közösségben nem lenne szükség a sok energiát és anyagi forrást felemésztő meggyőző kampányokra. … Ma a szlovákiai magyarság körében mégis kérdés az identitásvállalás és szükséges a kampány! Amíg 1991-ben 567 296-an vallották magukat magyarnak (10,8%), addig 2001-ben már csak 520 528-an (9,7%), 2011-ben pedig csupán 458 467-en (8,5%). 1991 és 2011 között több, mint 108 ezer lélekkel csökkent a magyarság száma. Sajnos, a szlovákiai magyarság demográfiai mutatói katasztrofális jövőképet rajzolnak. A teljes beolvadás képe tíz évente növekvő léptekkel kerül közelebb hozzánk. Mielőtt a felelősöket keresnénk, a történelmi tapasztalat azt mondatja velem, hogy az önfeladás nem elsősorban politikai-, hanem egyéni történet.


Igen. Itt tartunk. Sőt, egyesek abban a témában kezdtek politikai célú populista vitát, hogy legyen-e lehetőség a kettős (pl. magyar-szlovák) identitás megjelölésére, vagy sem. Nemzeti állapotunkat tekintve azt gondolom nem lényegtelen a kettős identitás megjelölésének lehetősége, mert akár elfogadjuk, akár nem, tény, hogy a kettős identitás létezik. Abban az esetben, ha nincs lehetőség mindkettőt megjelölni, nagyobb eséllyel a szlovák mellett döntenek az érintett családok, ami által a visszatérés esélye jelentősen csökken. Egész közösségünk érdeke, hogy megtartsuk őket a magyarságban. Nekünk minden olyan apró röghöz, amely a magyarság legkisebb csíráját is tartalmazza ragaszkodnunk kell, és ha lehet, még szorosabban magunkhoz kell ölelnünk. Emellett, a kettős identitás megjelölésével viszonylag tiszta képet kapnánk a magyar identitás állapotáról, amely politikánk irányát, súlyozását is pontosítaná. Persze nagy kérdés, hogy az így születő eredményekre miként reagál, hogy kezeli majd a szlovák nemzetiség-, kultúr- és oktatáspolitika. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem mindegy, mennyien maradunk, leszünk magyarok a népszámlálás után, hiszen az eredmény nagy hatással lesz anyanyelvünk hivatali használatára, kultúránk megőrzéséhez szükséges, a magyarság országos arányához mért állami kulturális támogatások összegére, egész iskolahálózatunk jövőjére. Arra, hogy magyarként mennyire lesz élhető szülőföldünk, végső soron a közösségi öntudatra, lélekre.
A magyar identitás vállalásának függvénye társadalmi erőnk és politikai súlyunk is, melyek pedig befolyással vannak közösségi közérzetünkre.. … Mint oly sok esetben, most is igaz, hogy az egyéni döntésnek közösségi következményei lesznek!

Fehér Csaba
az MKDSZ elnöke 2021. február 3.