A feledés a megismétlődés kockázata! Április 12-én elindult az első szerelvény ...

MEGOSZTÁS

A felvidéki magyarság 76 éve vonszolja maga után a hontalanság éveinek lelki traumáját és fizikai súlyát, máig ható következményeit, a kollektív jogfosztás, deportálás, reszlovakizáció és kitelepítés lezáratlan, feldolgozatlan történetét. A feledés semmiképpen sem lehet megoldás, ahogy az idő sem. Nem gyógyítja a sebeket, nem szolgáltat igazságot. A hontalanság éveit meg kell ismerni, szembe kell nézni vele, beszélni kell róla, hogy ne ismétlődhessen meg újra! A feledés a megismétlődés kockázata! Szakmai, társadalmi és politikai párbeszédre van szükség. Emlékezéssel, emlékeztetéssel, nyitottsággal, az igazságba vetett hittel, megértéssel és az egymás iránti empátiával lehet pontot tenni a történet végére. A kárpótlás nem lehet más, mint az igazságszolgáltatáshoz való jog elismerése, a magyarságon elkövetett bűnök felismerése, beismerése és jóvátétele.


Ma, 2021. április 12-én az Országgyűlés döntése értelmében a cseh és szlovák nacionalizmus által meghurcolt, hontalanná tett és szülőföldjéről hatalmi szóval elűzött magyar családok tízezreire, és ezzel együtt az egyetemes emberi jogok lábbal tiprására, minden demokratikus politikai és társadalmi érték megcsúfolására és a nyugati világ tétlenségére, cinkos hallgatására is emlékezünk. Az előterjesztett dokumentum szakmai hátterének előkészítésében Dr. Molnár Attila Komárom Város polgármestere, akkori parlamenti képviselő felkérésére én is részt vettem. Részt vettem, mert bár a felvidéki magyarság már 2005-ben április 5-ében a Kassai-kormányprogram kihirdetésének napjában jelölte meg a deportálások és kitelepítések emléknapját, és jobban örültem volna, hogy most a magyar kormány igazodik a felvidéki magyarság közösen meghozott döntéséhez, mégis meggyőződéssel vallom, hogy minden olyan törekvést támogatni kell, amely segítheti azt a törekvést, amelyet 2005. április 5-én fogalmaztunk meg a Komáromi Nyilatkozatban.


Az aláírók, amelyek között én is ott voltam, elhatározták, hogy e napon, vagyis április 5-én minden évben megemlékeznek a Kassai Kormányprogramra épülő, Beneš-dekrétumok, illetve SzNT-i rendeletek által kollektíve háborús bűnökkel vádolt, szülőföldjén hontalanná tett, jogfosztott, kisemmizett, emberségében meghurcolt, magyarságában megalázott, kényszermunkára deportált, erőszakkal szlovakizált és Magyarországra kitelepített magyarok százezreiről. Kötelezettséget vállaltunk arra nézve is, hogy mindent megteszünk a felnövekvő generációk korszakkal kapcsolatos ismereteinek megfelelő bővítése érdekében, továbbá, hogy mindent elkövetünk a meghurcoltak és leszármazottaik erkölcsi és anyagi kárpótlása érekében. A dokumentum aláírói az MKP, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Szüllő Géza Polgári Társulás április 5-ét a Nemzeti Emlékezés Napjává nyilvánították. Azóta eltelt 16 évben jómagam és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Szlovákiában, az Anyaországban és Brüsszelben is mindent megtettünk vállalt kötelezettségeink teljesítésére.
A felvidéki magyarság tehát a magyar kormány döntéséhez igazodott, így az emlékezés napja április 12. lett. Nemzeti ügyeinkben fontosnak tartom az egységes kiállást. Így áthatóbb, erőteljesebb az emlékezés és az emlékeztetés.


Fehér Csaba, az MKDSZ elnöke
2021. április 12.