A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség stratégiai céljai

MEGOSZTÁS

I. Demokrácia és emberi jogok

Korunk európai demokráciája vitathatatlanul keresztény alapokon nyugszik. Erősíteni kell tehát a keresztény értékek megjelenítését és védelmét a társadalmi élet minden területén. A keresztény tanítás az, amely magában hordozza a népek és nemzetek békés egymás mellett élését, a történelmi megbékélést, valamint az egyéni és a közösségi jogok teljes körű biztosítását. Nemzeti közösségünk múltjának és jelenének fájó és megoldatlan kérdése a második világháborút követő években a magyar és német közösséget kollektív bűnösséggel sújtó jogfosztó intézkedések sora. Ennek mielőbbi orvoslását a 2005-ös Komáromi Nyilatkozatban foglaltak alapján kell elérni.

II. Nemzet és nemzetiség

Összetartozás. A szlovákiai magyarság a magyar nemzet része, emellett része az európai nemzetek családjának és az európai keresztény közösségnek. Ezt az európai és nemzeti összetartozást, egységet kívánjuk erősíteni. Meggyőződésünk, hogy Európa és a magyarság jövője a kereszténység, a keresztény gyökerekhez való visszatérés. A nyelv és a kultúra összetartó ereje mellett nagyobb hangsúlyt kell hogy kapjon a keresztény összetartozás, amely egyben a nemzeti összetartozást is erősíti.
Együttműködés. Európában és Szlovákiában is számos nemzetiség él. Minden nemzetiség elidegeníthetetlen joga a megmaradás. Saját nyelvének és kultúrájának őrzése, szabad használata és átadása, gazdasági és egyéb érdekeinek védelme, képviselete. Ezen értékek és célok hatékony képviselete elképzelhetetlen a keresztény alapokon nyugvó együttműködés kialakítása, illetve a tolerancia nélkül. Meg kell teremteni az Európában és természetesen Szlovákiában élő nemzetiségek hatékony politikai együttműködésének alapját. Európai szinten szükséges megfogalmazni az egyes tagállamok nemzetiségeinek törekvéseit.
Nemzetiségi törvény. A nemzetiségi kérdést és politikát a tagállamok belügye mellett, az Európai Unió belügyévé is kell tenni és azonos feltételeket, jogkörnyezetet kell biztosítani az egyes nemzetiségeknek, közösségeknek. A nemzetiségi kérdést megnyugtatóan egy, a nemzetiségek közösségi, oktatásügyi kulturális és nyelvhasználati jogait garantáló törvénnyel lehet hosszútávon biztosítani.
Közös értékek. Mint minden közösség, így a szlovákiai magyar közösség is sokrétű. Ebből adódóan különböző módon képzeli el saját maga, családja és közössége boldogulását szülőföldjén. Léteznek azonban olyan alapvető keresztény, nemzeti és emberi értékek, érdekek és célok, amelyek összekötnek és megteremtik az együttműködés alapjait. Az MKDSZ arra törekszik, hogy ezen alapvető értékek és érdekek mentén fogalmazódjon újra a szlovákiai magyar-magyar, Magyarország és a szlovákiai magyarság, illetve a szlovák-magyar politikai kurzus és együttműködés.

III. Egyház és hitélet

Társadalmi szerepvállalás. A keresztény egyházak annak a több mint kétezer éves krisztusi tanításnak az alapján működnek, amely megkérdőjelezhetetlen alapja és értéke minden európai társadalomnak. Az MKDSZ abból az alapgondolatból kiindulva, hogy a történelmi egyházak és a keresztény tanítás a társadalom és a közösségek erkölcsi formálásának és tanításának fontos tényezői, fontosnak tartja az állam és az egyházak szorosabb együttműködését, az egyházak társadalmi és közszolgálati szerepvállalásának ösztönzését és hatékony támogatását, leginkább az oktatás, a művelődés és a szociális gondoskodás terén.
Magyar püspök. A közel négyszázezer főt számláló szlovákiai magyar katolikus közösségnek több mint öt évtizede nincs magyar püspöke, amire pedig a közösség teljes értékű lelki fejlődésének érdekében szükség van.
Magyar Katolikus Központ. A magyar katolikus közösség hit- és kulturális életének fejlődése érdekében szükség van egy országos központra, amely a központ épületében megvalósított különböző regionális és országos programok mellett többek között az egyház által fenntartott oktatás-nevelési intézmények módszertani hátterét, koordinálását is ellátná.
A keresztény együttműködés. A társadalmi béke és szolidaritás elérése érdekében óriási feladata van az egyházaknak, illetve a keresztény civil szerveződéseknek. A keresztény civil szerveződések képviselik azt az erkölcsi hátteret és erőt, amely képes a keresztény tanításon alapuló hitéletbe, közösségi életbe és munkába a társadalom szélesebb tömegeit bevonni. Ennek érdekében ösztönözni és támogatni kell ezen szerveződések tevékenységét, országos mozgalommá történő kiszélesítését. Kiemelten fontos a szorosabb együttműködés az egyházak, az állam és a keresztény szervezetek között.

IV. Kultúra és művelődés

Megtartó erő. Alapvetően minden nemzetet a nyelve és a kultúrája tart meg. Ez az a két tényező, amely a legnagyobb összetartó és közösségformáló erővel bír. A kisebbségek számára a globalizáció idején ez hatványozottan stratégiai fontosságú feladat.
Intézményrendszer. Ki kell alakítani a szlovákiai magyar kultúra intézményrendszerét, és biztosítani kell működésének anyagi hátterét.
Mecenatúra. A kulturális élet és a művészetek léte, fejlődése, értékközvetítő és értékteremtő, valamint társadalomformáló küldetésének biztosítása érdekében olyan törvény megalkotására van szükség, amely a kultúra, a művészetek és a művelődés támogatására ösztönzi a polgárokat. A kultúra és a művészetek finanszírozásába be kell vonni a magántőkét.
Kulturális Központok. A magyar nyelvterületen járásonként egy központ kialakítása, amely egyrészt koordinációs és információs feladatokat lát el, másrészt teret és infrastruktúrát nyújt a térség civil szervezeteinek, kulturális és művészeti egyesületeinek. A hálózatot egy országos szakmai kulturális tanács működtetné a szlovák állam biztosította anyagi keretek között.
Országos Tájházprogram. Ösztönözni és támogatni kell a szlovákiai magyar közösségek értékmentő, értékmegőrző, értékközvetítő, a múlt tárgyi és szellemi kultúráját, a népi kultúrát bemutató erőfeszítéseit, kiemelve a kulturálisan erősen hanyatlásnak indult térségeket, kistelepüléseket.

V. Oktatás és tudományos kutatás

Stratégiai ágazat. Az MKDSZ meggyőződése, hogy az oktatásügyet stratégiai ágazatként kell kezelni. Minden jövőben gondolkodó és fejlődni kívánó társadalomnak nagy hangsúlyt kell fektetnie az oktatásügyre és a tudományos kutatásokra. Az oktatásügyet nem lehet kizárólag pénzügyi szempontok, illetve a demográfiai mutatók alapján szemlélni. Olyan oktatásügyi törvényre van szükség, amely korszerű és hosszútávon nyújt stabilitást a rendszernek, megfelelően idomul a gazdasági igényekhez, illetve a munkaerőpiac kívánalmaihoz. Fokozni kell az iskolák értékközvetítő, értékteremtő és nevelő szerepét. Ennek alapvető feltétele a megfelelő mértékű finanszírozás, vagyis az erre fordított állami költségvetés növelése. A minőségi oktatás egyik alapfeltétele a megbecsült és elégedett tanár, a kisebb létszámú osztályok, megfelelően felszerelt tantermek, és szaktantermek. Erősíteni kell az iskolák és a családok együttműködését az oktatás és nevelés folyamatában.
Tudós-tanár. Az államnak támogatni kell a tanárok pedagógiai és szakirányú továbbképzését. Olyan rendszert kell kialakítani, amely ösztönzi és támogatja a tanárok tudományos tevékenységét, kutatásait. A tanárokat nagyobb mértékben kell beemelni a tudományos kutatásokba és életbe. Az iskolarendszernek, annak minden szintjén olyan tanárokra van szükség, akik egy-egy tudomány jeles képviselői és művelői is egyben. Létre kell hozni a Tanárok Tudományos Kollégiumát.
Kisebbségi oktatásügy. A kisebbségi lét és ebből fakadóan a kisebbségi politizálás kiemelt területe az oktatásügy. Olyan oktatásügyi törvényt kell alkotni, amely érzékenyen kezeli a tömbben, vagy a szórványban élő kisebbségek igényeit és érdekeit, illetve mentes a diszkriminációtól. A tolerancia alapján pozitívan diszkriminálja, vagyis megfelelő többlettámogatásban részesíti, biztosítja és garantálja az anyanyelven való oktatást az iskolahálózat minden szintjén.
Selye János Egyetem. A szlovákiai magyarság szellemi, kulturális és tudományos életének egyik alapköve a komáromi Selye János Egyetem. Nemzetstratégiai fontosságú az intézmény egyetemi státuszának megtartása és erősítése, valamint további karok létrehozása.
Egyházi iskolák. Az egyházak tevékenységükkel és tanításaikkal a közjó és a társadalmi béke legfőbb előmozdítói. Olyan örök és megkérdőjelezhetetlen értékek képviselői és hirdetői, amelyen egész társadalmunk nyugszik. Erősíteni kell tehát a keresztény egyházak szerepét az oktató-nevelő munkában. Meg kell szüntetni az egyházak, illetve az egyházak által fenntartott iskolák diszkriminációját. Szükség van az egyházak által fenntartott oktatási-nevelési intézményekre, újabb iskolaközpontok, óvodák, általános iskolák, szakmunkásképzők, szakközépiskolák és gimnáziumok létrejöttére.

VI. Család és ifjúság

A társadalom alapja. A társadalom alapja a család, amely egy férfi és egy nő kapcsolata. Meg kell erősíteni a család szerepét, mint a gyarapodó közösség alapját, valamint az anya kedvező szociális, illetve politikai megítélését.
Gyermekvállalás.
A gyermekvállalásnak nem szabad veszélyeztetnie a család létbiztonságát, megélhetését. A kedvezőtlen demográfiai mutatók és a népességfogyás megállítása érdekében, amely egy nemzeti kisebbség esetében mindig hatványozott jelentőséggel bír, elengedhetetlen a családbarát adózás bevezetése, illetve az édesanyák állam általi nagyobb megbecsülése.
Nevelés. Az ifjúság nevelésében a család és az iskola mellett fontos szerepet kell vállalniuk az egyházaknak és a keresztény szervezeteknek. A keresztény tanítás adhatja meg azt az erkölcsi alapot, amelyre építve az ifjúság -kitéve korunk minden veszélyének -biztos és értékekben gazdag jövőt tud építeni. Kiemelt támogatást kell nyújtani azoknak a keresztény ifjúsági szervezeteknek, amelyek tevékenységük során köznevelési feladatokat látnak el.
Munka és otthon. A demográfiai mutatók javítása érdekében elsősorban a fiatalok elvándorlását kell megállítani. Legfontosabb a munkahelyek teremtése. A felnőtt életet munkával kell kezdeni. Támogatni kell a fiatalok lakáshoz jutását egy szociális bérlakás-program keretében.

VII. Egészségügy és szociális gondoskodás

Szakmaiság és megbecsülés. Legnagyobb kincsünk, az egészség megóvása és visszaszerzése érdekében biztosítani kell a megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező orvosok jelenlétét az egészségügyi intézményekben. Ezt természetszerűleg a minőségi munka megfelelő mértékű anyagi megbecsülésével lehet elérni, illetve csakis így lehet megakadályozni az orvosok és ápolók tömeges elvándorlását.
Korszerű ellátás. A kórházak és szociális intézmények felszereltségét és állapotát folyamatosan kell korszerűsíteni. Minden polgár számára biztosítani kell az azonos szintű ellátást.
Megelőzés. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a betegségek megelőzésére, és az egészséges életmódra való nevelésre. A prevenció ugyanis sokkal olcsóbb, mint a kezelés. Ugyanez érvényes a kábítószer fogyasztás tekintetében is.
Keresztény karitász. Az egészségügyben és a drogfogyasztás elleni küzdelemben is növelni kell a keresztény szervezetek részvételét, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb sikert ezen a területen ők tudnak elérni.
Árvaházak. Ösztönözni és támogatni kell az egyházakat a család alapú árvaházak létrehozásában és működtetésében. Szociális gondozói hálózat. Lehetőséget kell adni és meg kell teremteni a törvényi, illetve finanszírozási hátterét a keresztény egyházak által működtetett szociális gondozói hálózat kiépítésének, amely a magányos, idős emberek és a hajléktalanok, a fedél nélküli, gyermekeiket egyedül nevelő anyák ellátásával, gondozásával foglalkozik.
Újrakezdés. Az elesett, a társadalom perifériájára szorult embereket vissza kell vezetni a munka és a közösség világába. Nem engedhető meg, hogy a hajléktalanság és munkanélküliség életformává váljon.

VIII. Közigazgatás és önkormányzat

A köz szolgálata. Egy állam akkor működik sikeresen és hatékonyan, ha a gyakorlatban is megvalósul a polgárokkal, a közösségekkel való egyszerű, egymásra épülő, a polgárok és a közösségek érdekeit és igényeit szem előtt tartó rendszerelvű közigazgatás. Egyszerűsíteni kell és a technika által nyújtott lehetőségek kihasználásával a 21. század színvonalára kell emelni a közigazgatás szolgáltatásait.
Képzett hivatalnok. A közigazgatási és önkormányzati feladatok hatékony és pontos, a mindenkori törvényeknek és jogszabályoknak megfelelő ellátása érdekében elengedhetetlen a hivatali feladatokat ellátó alkalmazottak magas fokú képzése és továbbképzése. A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a tolerancia és a békés egymás mellett élés jegyében fontos, hogy a közigazgatási feladatokat ellátó hivatalnokok bírják a nemzetiség nyelvét is.
Együttműködés. A hatékony és gyors ügyintézés érdekében fontos a közigazgatás és az önkormányzatok gördülékeny együttműködése, a gyors és pontos információcsere.
Hatáskörök. Az önkormányzatiság erősítése és a polgárok gyors ügyintézése érdekében bővíteni kell az önkormányzatok hatáskörét.
Közigazgatási felosztás. Szlovákia jelenlegi közigazgatási felosztása figyelmen kívül hagyja a régiók egységes történelmi, gazdasági és kulturális fejlődését, illetve az ezekből adódó jelenlegi közigazgatási, önkormányzati és gazdasági érdekeit. A régiók felzárkóztatása érdekében alapvető követelmény a közigazgatás ésszerű, a polgárok, a közösségek érdekeit szem előtt tartó felosztás.

IX. Mezőgazdaság és gazdaság

Stratégiai ágazat. A mezőgazdaságot stratégiai ágazatként kell kezelni, már csak azért is, mert Szlovákia mezőgazdasági területei döntően az ország magyarok által lakott részei is egyben. A célok megfogalmazásakor tehát elsősorban ezt a tényt kell figyelembe venni. A munkahelyteremtés tekintetében óriási lehetőségek rejlenek a mezőgazdaságban. Az állattenyésztés, a gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés, a haltenyésztés és méhészet több ezer családnak adhat újra munkát és megélhetést.
Önellátás. A jelenlegi globális népességrobbanás és gazdasági válság kapcsán újra napirendre került az élelmiszer önellátás kérdése. Vissza kell állítani Szlovákia önálló élelmiszer ellátását. Szükséges a mezőgazdasági belső piacok megerősítése és védelme.
Versenyképesség. Újra meg kell teremteni a mezőgazdaság és az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipar külföldi, de legfőképpen belföldi versenyképességét és a belső felvevőpiacok rendszerét. Meg kell teremteni a törvényi hátterét annak, hogy a kis- és őstermelő a saját áruját közvetlenül, szabadon értékesíthesse, ami által az áru a termelőtől egyenesen a fogyasztóhoz kerül. Ezt úgy lehet elérni, ha a nyugat -európai országokéval kiegyenlített lesz a mezőgazdaság támogatása.
A termőföld védelme. A mezőgazdasági termelés alapja a termőföld. Biztosítani kell, hogy a termőföld a helybeli gazdálkodók művelésében maradjon, illetve kerüljön. Ez biztosíthatja az adott régiók gazdasági fellendülését és az ott élő emberek megélhetését. Az állami és önkormányzati tulajdonú termőföld bérlete és vásárlása esetén előnyben kell részesíteni a helyben lakó gazdálkodókat.
Biogazdálkodás és megújuló energiaforrások. A társadalom, így a politika alapvető érdeke az egészséges alapanyagokból készült termékek előállítása, illetve a termőföld megújulóképességének visszaállítása, megtartása. Ennek érdekében ösztönözni és állami támogatásban kell részesíteni a biogazdálkodást, valamint a megújuló energiaforrásokat előállító gazdasági vállalkozásokat.
Hitel és állami garancia. Szükséges egy olyan, a mezőgazdasági beruházásokat és fejlesztéseket támogató állami garanciaalap létrehozása, amely alacsony kamatú hitelek felvételével segíti a kis- és középvállalkozások beindítását és fejlesztését.

X. Vidék- és régiófejlesztés, idegenforgalom

Hidak és autópálya. A vidék-és régiófejlesztés elengedhetetlen feltétele a mezőgazdasági vállalkozások támogatása és a megfelelő infrastruktúra kiépítése. Támogatni kell a határon átívelő gazdasági együttműködést, a történelmi régiók szerves összekapcsolását. Ezt nagyban segíti az Ipoly-hidak felújítása, illetve egy új Duna-híd megépítése. A magyarlakta régiók felzárkóztatása és összekötése szempontjából stratégiai fontosságú a Pozsonyt Kassával összekötő déli gyorsforgalmi út megépülése.
Falusi turizmus. Támogatni kel a turisztikai befektetéseket, fel kell mérni a lehetőségeket és meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeket. A turisztikai beruházások és vállalkozások komoly munkahelyteremtő tényezők. Együttműködés. Alapvető érdek és cél a magyar-magyar gazdasági, tudományos, kulturális, turisztikai, valamint a civil együttműködés erősítése. A szlovákiai megyékkel, illetve azok magyarok által lakott területeinek önkormányzataival határos magyarországi megyék fokozottabb idegenforgalmi, turisztikai együttműködése.
Szlovákiai Magyar Turisztikai Szövetség. A szövetség koordinációs és információs feladatokat lát el az idegenforgalomban érdekelt intézmények, szervezetek és vállalkozások, valamint az önkormányzatok ez irányú tevékenységének összehangolásában.