Iskolamentő magyar szülők

Évek óta tapasztalhatjuk és leginkább a leszakadó régiók térségeit sújtó elvándorlás egyik következményeként, hogy nagyon nehéz helyzetbe kerültek a magyar óvodák és kisiskolák. Az ország számos magyar nyelvű oktatási intézménye küzd folyamatosan gyermek- és pénzhiánnyal. Mára szomorú ténnyé vált, hogy a korábban bevezetett ún. fejkvóta alapú finanszírozás nem fenntartható, mivel az a deográfiai és népességmozgási tendenciák miatt az oktatásügyi intézmények bezárásával fenyeget.

Látni kell azt is, hogy az oktatási intézmények fejlesztésére, épületeinek karbantarására létrehozott versenypályázati pénzügyi alapok nem,oldják meg az oktatásügyben jelentkező finanszírozási hiányt, mint, ahogy nem volt járható út a diáklétszám minimalizálása sem. Sőt, magyar viszonylatban ez katasztrófához vezetett volna. Hozzáteszem a gimnáziumok esetében még ma is él a létszámminimum. Ugyanakkor el kell mondani azt a tényt, hogy itt a keleti végeken is számos magyar kisiskola ma is hiába várja a magyar kormánytól a szlovákiai választási kampányba belefolyva beígért forint milliókat. Meggyőződésem, hogy a szlovákiai magyar iskolahálózatot és oktatást megfontolt,  átgondolt, felelősségteljes és elsősorban a szakmaiságra épített politikával van esély megmenteni. Persze ehez minden érintett és érdekelt fél tevékeny hozzájárulása szükséges.

A Felvidéken a szülői munkaközösségek rendíthetetlen kitartása és áldozatvállalása nélkül sok magyar óvoda és iskola zárta volna már be kapuit. A magyar szülő, gyermeke és a magyar oktatás iránti teljes felelősségének tudatában egyénenként és közösségben is mindig meghozza a szükséges áldozatokat. Sok oktatási intézményben ezért igyekeznek a szülők különböző rendezvényeket szervezni, amelynek bevételeit a tanuló gyermekek oktatására, az oktató nevelő munka minőségének javítására, de sokszor még az iskolaépületek  felújítására is fordítanak. A magyar szülő ma és minden nap erejének megfelelően, de sokszor azt meghaladva igyekszik az állami költségvetési hiányt, a magyar iskolákat érő diszkriminációt legyűrve, ellene felállva makacsul fenntartani a magyar iskolát a holnapnak.  Teszi ezt akkor is, amikor az intézményfenntartók, a községi és a megyei önkormányzatok vezetői, döntéshozói gyermek és pénzhiányra hivatkozva karbatett kézzel várják a holnapot, vagy ami rosszabb azt sem kivárva még ma bezárják, megszavazzák egy-egy magyar iskola bezárását.

Minden magyar településnek és önkormányzatnak országszerte törekednie kell arra, hogy a szülőkkel egy erős és őszinte szövetség jöjjön létre, amelyben mindenki teszi a dolgát azért, hogy legyőzessenek azok az akadályok, amik megnehezítik a magyar intézmények mindennapjait. Mert cselekvéssel, együttes cselekvéssel minden akadály leküzdhető. Hisz minden gyermek megérdemli, hogy saját anyanyelvén tanulhasson és települése iskolába járhasson. Ebben a törekvésben a magyar szülő kitartó és hűséges szövetséges!

Fehér Csaba

az MKDSZ elnöke