A határon túli magyarság helyzete Spanyolország belügye

Ez ugyan pontosan így nem hangzott el sehol, de mégis. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök Nagyváradon újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a katalán kérdés Spanyolország belügye, abban benne voltunk mi, a határ másik oldalán rekedt magyarok is. A legcinikusabb lemondás szavai ezek, a közömbösség összetéveszthetetlen bizonyítéka. Volt ebben részünk bőven. 1956

,, Leborulnék a Magyar Golgota porába…”

A 19.század végi gyors technikai fejlődésnek köszönhetően az utókor számára is megmaradt Kossuth Lajos hangja egy 1890-ben felvett fonográf felvételen. Ezen az agg kormányzó a Torinóba látogató magyaroknak arra a kérdésére, hogy hová menne először, ha hazamehetne, a következőket mondja: ,, Elmennék Aradra, és leborulnék a Magyar Golgota porába.” . A

A Visegrádi Négyek délibábja

Sokan írtak már a V4- országok helyzetéről, jelentőségéről vagy éppen jelentéktelenségéről. Mire jó, mire elég Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország szövetsége. Egy szövetséget mindig valamilyen szükségszerűség hoz létre, majd annak elmúlása után legtöbbször fel is bomlik. A V4-ek megalakulása óta sokat változott a világ. Politikailag, gazdaságilag egyaránt. Ebben a megváltozott

Válasz a vádakra

Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt 18,15-20 A vasárnapi evangélium gondolatait időszerű példákkal támasztottam alá, amelyet egyesek pártpropagandának minősítettek. Ezek szerint Isten és annak országa egyesek szerint pártpropaganda. Az Evangélium

Extra Fidesz-KDNP et MKP non est vita?

              Ijesztő irányt vett a magyar közgondolkodás és közbeszéd. Arról lehet olvasni, azt beszélik a szlovákiai magyar emberek, azt beszélteti velük az átkos határ másik oldaláról pártpolitikai célokból pénzelt és irányított, már régen nem a sajtószabadság, a cenzúranélküliség és főleg nem az objektivitás talaján álló felvidéki magyar sajtó, hogy asszimilációs tényező

Magyarok ünnepe

„Ó Szent István dícsértessél, menny és földön tiszteltessél! De főkképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa! Kérünk, mint Apostolunkat és az első Királyunkat! Szent István nézz Mennyből le a szép magyar népedre!“ (moldvai csángó ének)             Augusztus 20-a a magyarság egyik legősibb ünnepe, nemzeti ünnep, a keresztény magyar államalapítás, István király szentté avatásának

A keresztény közélet

Minden közösséget az önzés rombolja leginkább, legyen az a legkisebb, a család, vagy a legnagyobb, a nemzet. Bármerre tekintünk, egy értékrendjétől megfosztott, mentálisan összezavart, dekadens társadalom képét látjuk, amelyben korunk úgynevezett felszabadított embere ledobva minden számára terhesnek tűnő önkorlátozást, csak saját magával, azon belül is elsősorban csupán anyagi jólétével törődik.

Hátrány, hátrány – kérdés, kérdés hátán

Az emberek többsége sajnos még ma sem érti, érzi, mit is jelent, miben áll jelentősége az önigazgatásnak, az önkormányzatiságnak, főleg, ha a megyeire gondolunk. Az állam a hatalomgyakorlás, a könnyebb és hatékonyabb közigazgatás, irányítás érdekében kisebb közigazgatási egységekre osztja fel területét. A felosztást számos elv és érdek alapján lehet végrehajtani.

A lovagkirály ma is legyen példa minden magyar előtt!

Árpád-házi Szent László királyra emlékezünk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Élete, keresztény hite, uralkodása, törvényeiben megnyilvánuló értékítélete ma is megkérdőjelezhetetlen példa. Országlása alatt szilárdult meg a keresztény magyar királyság és vált a térség jelentős és irányadó hatalmává. István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatásával keresztény

A törvény a minisztert is kötelezi!?

A szlovákiai oktatásügy kapcsán hosszú évek óta többek között a pedagógusok béremelési követeléseiről, a kisiskolák bezárásának veszélyeiről, a csökkenő gyermeklétszámról, a normatív támogatásról, a támogatási kompenzáció működési elvéről, az óraszámokról, a magyar kerettantervek körüli diszkriminatív helyzetről, a magyar iskolák országos értékeléskor megmutatkozó hátrányos helyzetéről, a szlovák nyelv oktatásának módjáról, továbbá