Extra Fidesz-KDNP et MKP non est vita?

              Ijesztő irányt vett a magyar közgondolkodás és közbeszéd. Arról lehet olvasni, azt beszélik a szlovákiai magyar emberek, azt beszélteti velük az átkos határ másik oldaláról pártpolitikai célokból pénzelt és irányított, már régen nem a sajtószabadság, a cenzúranélküliség és főleg nem az objektivitás talaján álló felvidéki magyar sajtó, hogy asszimilációs tényező az R2-es gyorsforgalmi út megépülése. Megjegyzem, a gyorsforgalmi út megépüléséért egykor pártállástól függetlenül egy emberként küzdött minden magyar polgár a Duna-mentétől a Bodrogközig, mint a déli, elmaradott, szándékosan sorvasztott régiók felemelkedésének infrastrukturális alapfeltételéért. Azóta sok minden megváltozott!

              A gyűlölet alapú pártoskodás, a politikai adok-kapok, a másikra mért brutális és végleges vereség mindent, még a nemzeti érdeket is felülíró célja jelenében megnyomorította és jövőképében torzította a magyarságot.

              Úgy néz ki, azt a látszatot, közhangulatot keltik, hogy ebben az MKP által gettósított tizenkétezer négyzetkilométernyi magyarságban, ami nem a Fidesz-KDNP kegyelméből, illetve nem szatelitpártján az MKP-n és sebtében létrehozott kiszolgáló egységein, pénzelvezető szervein keresztül látványos külsőségek közepette szétosztott anyaországi közpénzből jön létre, épül fel, az nem eredmény, tulajdonképpen visszalépés, sőt az asszimilációt erősítő, felgyorsító tényező. A felvidéki magyarságot hosszútávon tulajdonképpen létében fenyegető eredmény!

Ezek szerint, ha magunk elhatározásából és erejéből társadalmi és politikai egyetértésben azért küzdünk, hogy a magyar lakta területeken ipari parkok létesüljenek, ha mondjuk csökkenteni kívánjuk a kis- és középvállalkozók adóterheit, amennyiben erősítjük a vállalkozások versenyképességét, ha gyorsforgalmi utakat építtetnénk, amelyek nyugat-keleti irányban összekötnék a magyar járásokat, ha igyekszünk önerőből megmenteni, törvénnyel védeni a magyar iskolahálózatot, pozitív diszkriminációban részesíteni a magyar kisiskolákat, ha létrejön egy a nemzetiségi kultúrát támogatni hivatott pénzügyi alap, az mind-mind az asszimilációt elősegítő, felgyorsító törekvés és eredmény. Igyekeznek azt a látszatot kelteni, azzal tartani bódulatban a felvidéki magyart, hogy extra Fidesz-KDNP et MKP non est vita, si est vita, non est ita, vagyis a Fidesz-KDNP-n és MKP-n kívül nincs élet, ha mégis van élet, az nem olyan.

              Ha a pártpolitikai, hatalmi és gazdasági előnyök érdekében a szabad és önálló gondolkodástól megfosztott, mentalitásában uniformizált tömegember magatartás győzedelmeskedik az önállóan tájékozódó és véleményt alkotó, az együttműködést, a párbeszédet előnyben részesítő politikai gondolkodás és ember felett, annak egy nemzeten belül és főleg egy nemzeti közösségen belül tragikus következményei lehetnek. Ostoba és a magyarság számára végzetes politizálás az, amikor egy párt, bár „arcot” cserél (cseréltetnek vele), de politikájában ugyanazt az egoista kizárólagosságot képviseli és csinálja, mint korábban, s mégis más eredményt vár tőle!

Fehér Csaba, az MKDSZ elnöke