Válasz a vádakra

Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Mt 18,15-20

A vasárnapi evangélium gondolatait időszerű példákkal támasztottam alá, amelyet egyesek pártpropagandának minősítettek. Ezek szerint Isten és annak országa egyesek szerint pártpropaganda. Az Evangélium tanítása, annak hangos és egyértelmű megvallása pártpropaganda.

Vajon mi verhette így ki a biztosítékot?

              Eddig úgy tudtam, hogy a demokráciában egyik legfőbb szabadságjog, a választás és választhatóság szabadsága. Azt hittem, hogy mindenki szabadon jelöltetheti magát, vagy mindenkit szabadon jelölhetnek, ha vállalja a felkérést. Egyesek azonban úgy viselkednek, mintha ez a jog nem általános, hanem kizárólagos lenne. Ők szeretnék meghatározni azt, hogy a választásokon ki indulhat és ki nem.

              Jómagam is így kerültem reflektorfénybe. Helyettesítő lelkészként arról beszéltem, hogy az Evangélium tanítása ma is időszerű. Az Ige nem csupán a sekrestye és a templom falaira vonatkozik, azok között él, ahová egyébként a kommunisták után a mai közélet is igyekszik szorítani. Az Ige attól válik élővé, hogy megvalljuk és aszerint cselekszünk, ha megmutatjuk az embereknek. Így lehetséges a társadalom pereméről a társadalom szívébe helyezni az Evangéliumot. Magyar papként ezt tartom legfontosabb feladatomnak.

              Azt gondolom, hogy a társadalmi szerepet vállaló hívő ember számára megfelelő keretet ad a kereszténydemokrácia, amely a hívő keresztény embereket tömörítő társadalmi mozgalom, ideológia. Meggyőződésem, hogy a keresztény embernek erkölcsi kötelessége, de jól felfogott érdeke is a kereszténység védelme, a keresztény tanítás érvényre juttatása a társadalomban és a közéletben.

A lelkipásztorok és püspökök is minden választás előtt arra hívják fel a hívő emberek figyelmét, hogy lehetőség szerint olyan mozgalmakra, pártokra, pártszövetségekre adják le voksukat, amelyek a keresztény tanítás értékeit képviselik. Az egyház hivatalos álláspontja szerint is fontos, hogy a keresztény emberek szerepet vállaljanak a közéletben.

              Látszólag, hogy ezzel még nem volna bajuk az engem támadóknak, de ha egy lelkipásztor indul a választáson, mint esetemben, még ha nem is vagyok tagja az engem indító MKDSZ-nek az már baj, hisz esetleg én komolyan is gondolom, amit mondok. Komolyan gondolom a kereszténységet. Nálam a kereszténység nem csupán platformba zárt ellenpólus, de gondolkodásom és cselekedeteim alapja.

              Elképzelhető, hogy az ellenem indult támadás másik oka, hogy jelölésemmel, keresztény erkölcsi normáimmal veszélyeztetem a profitra orientálódó pártok és jelöltek érdekeit.

              Kedves Testvéreim! Egyszerűen csak azért indulok a választáson, mert meguntam nézni azt ami a közéletben folyik. Lelkipásztorként pedig csak így tudok megfelelően segíteni azokon a keresztény közösségeken, akik járásunkban működnek. Isten és ember előtt bátran állom a sarat, amelyet rám hánynak majd egyesek, mert tudom, hogy a keresztény erkölcs mást mond nekem, mint ellenfeleimnek. Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. Az MKP volt az a párt, amelyre leadtam eddig a szavazatomat, de sajnos rádöbbentem, hogy a pártban csak kevesen keresztények és ők is csak a párt peremén kaptak helyet.

Most meg ráadásul, hitem, meggyőződésem, vállalásom miatt meg is támadtak. Papságom miatt támadnak, miközben ők szinte róka módján környékezik meg a magyar papságot a támogatásukat kérve. Nem becsületesebb e az, amikor hivatalosan és nyíltan kiállok a keresztény értékek ügyének képviselete mellett?

              Nekem a fő feladatom az evangélium hirdetése. Legyen az idő arra alkalmas vagy alkalmatlan. Ezért a közösségért és nem a profitért állok itt és vállalom a felelősséget Isten és az emberek előtt. Ez az én válaszom annak, aki megíratta és aki megírta a támadó írást.

 

Tisztelettel Horváth Róbert, lelkipásztor